X.

Az egyesület döntéshozó szerve

1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

2. A közgyűlés az egyesület tagjainak összességéből álló testület. A közgyűlés összehívására, lebonyolítására és döntéshozatalára jelen alapszabályban foglalt kiegészítő szabályok mellett a Ptk. rendelkezései szerint kerül sor.

3. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

4. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

             4.1. az alapszabály módosítása;

             4.2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

             4.3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

             4.4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

4.5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

4.6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

4.7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

4.8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselő elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

4.9. döntés mindazon kérdésben, amelyet a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az ügyvezetés hatáskörébe.

5. A közgyűlés szükség szerint de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

6. A közgyűlést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

7. Az elnök határozhat az ülésnek egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról, amennyiben ez jelezve van a meghívón.

8. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

9. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.

10. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg de a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

     Megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.

11. A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

12. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Az elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

13. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

13.1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

13.2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

13.3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került;

13.4. az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

14. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.

15. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

      A levezető elnök vezeti a közgyűlést, ügyel a napirendszerű ügymenetre és a közgyűlés általános rendjére.

      A jegyzőkönyvvezető felel a közgyűlés jegyzőkönyvének pontos és tényszerű vezetéséért, a határozatok határozati formában való rögzítéséért.

      A jegyzőkönyvvezető lehet a levezető elnök is amennyiben a közgyűlés úgy határoz.

16. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

17.1. az egyesület nevét és székhelyét;

17.2. a közgyűlés helyét és idejét;

17.3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek -aki lehet a levezető elnök is- a jegyzőkönyv hitelesítőinek a nevét;

17.4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

17.5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

18. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

19. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Határozat meghozásához minimálisan a törvény által előírt szótöbbség szükséges.

20. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

20.1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

20.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

20.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

20.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

20.5. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

21. A közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához, továbbá az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnését kimondó közgyűlési határozathoz.

22. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és a tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, vagy a tagok által megadott e-mail címeire történő megküldéssel, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

23. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani (vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni). A határozatok a „ sorszám/év (dátum) közgyűlési határozat” formában kapják megnevezésüket.

XI.

Az egyesület ügyvezetése, képviselete

1. Az elnök az egyesület ügyvezetője, dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2. A vezető tisztségviselő megbízatása 5 évre szól.

3. Vezető tisztségviselő kizárólag az egyesület tagjai közül választható.

4. A vezető tisztségviselőt a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

5. A vezető tisztségviselő tevékenységét társadalmi munkában végzi. Tevékenységéért tiszteletdíj, vagy egyéb díjazás a közgyűlés döntése alapján illeti meg.

6. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

7. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

8. Az egyesület vezető tisztségviselője és képviseleti jogosultsága gyakorlásának módja, terjedelme:

Az egyesület ügyvezető elnöke: Demeter Gábor, 1174 Budapest, Kvasz András utca 6. 1/6.

Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az ügyvezetői megbízatás kezdő időpontja: 2020.10.10.

Az ügyvezetői megbízatás lejárta: 2025.10.10.

9. Az ügyvezető elnök hatáskörébe tartozik:

9.1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala

9.2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

9.3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

9.4. az egyesületi vagyon kezelése, ennek keretében önállóan utalványozási jogkört gyakorol; az egyesület teljes nevének használata mellett, jogosult a bankszámlával önállóan rendelkezni; a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

9.5. a közgyűlés összehívása, a tagság értesítése;

9.6. a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

9.7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

9.8. a tagság nyilvántartása;

9.9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

9.10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

9.11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;

9.12. a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből történő törlése;

9.13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

9.14. az alapszabály felhatalmazása alapján új tag felvételéről való döntés.

10. Az ügyvezető elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel és céljaival összhangban.

11. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

11.1. a megbízás időtartamának lejártával;

11.2. visszahívással;

11.3. lemondással;

11.4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

11.5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

11.6.a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

12. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a közgyűléshez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

XII.

Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület a közgyűlés döntése értelmében más egyesülettel egyesülhet, vagy egyesületekre válhat szét, ehhez a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2. Jogutód nélküli megszűnés

     Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

     2.1. a közgyűlés kimondja megszűnését;

     2.2. az arra jogosult szerv megszünteti; vagy

 2.3. az egyesület taglétszáma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap részére kell átadni.

XIII.

Záró rendelkezések

1. Jognyilatkozatok megtételének módja

1.1. Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

1.2. Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat

1.2.1. postai úton történő elküldésével;

1.2.2. elektronikus levélben történő elküldésével;

1.2.3. érintett által vagy képviselője által történő személyes átvételével.

1.3. Igazolható módon történő közlés

1.3.1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása.

          Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.2. Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításig a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.

2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 Kelt: Uzsa, 2020. október 10.

                      -----------------------------------------------------        

Alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagok egybehangzó akaratnyilatkozatként elfogadták és aláírták az alapszabályt.

Taglétszám: 10 fő.

Vissza I-IX.